2008. nov. 5
"Nemcsak atyáinkkal kötötte meg az Úr ezt a szövetséget, hanem mivelünk is, mindnyájunkkal, akik életben vagyunk." /5Mózes 5,3/
Péder a mai Szlovákia területén, a Kassai völgykatlan délnyugati részén, Kassától kb. 40, Szepsitől 6, a magyar oszághatártól 3 km-re található.
A település már a 12. században létezett, az első írásos emlék azonban csak 1275-ben említi "de Pedur" néven.
Az 1317-ből származó írásokban már emlitést tesznek a templom meglétéről is. Valószínű azonban, hogy a templom alapjai a 13. század második feléig már elkészültek, a 11. és 12. században ugyanis királyi segédlettel több, 5 - 10 település részére építettek templomokat. Egy-egy hasonló templom a környező falvak híveinek hitéletét biztosította. A péderi templom ennek alapján az egyik legrégebbi lehet a környéken.*
A templom több átépítés után a 19. században épült toronnyal nyerte el jelenlegi, végső formáját.
A belső tér épp az átépítések nyomán nagyon figyelemfelkeltő. Főleg a jelenlegi kéthajós csarnokszerű elrendezés nyújt szokatlan képet.
A derékszögben zárt presbitérium az egyik legrégebbi rész, a 13. sz. második feléből származik. A szintén román kori apszist, szentélyt valószinüleg a középkorból származó freskók díszítik, amelyeket festékréteg fed.**
A barokk korban épült karzat jelenleg használaton kívül, életveszélyes állapotban van.
A templom már az 1448 utáni években a husziták tulajdonába került. 1586-ban a településen többségében már kálvinisták éltek, 1608-ban az Abauji Református Egyházkerület gyülekezetei között a péderit is számon tartják. Az épület tulajdonáért hosszú pereskedés folyt, csak a pesti kamarillák határozata alapján, 1705-ben került véglegesen a reformátusok tulajdonába.
Bizonyos adatok szerint /főként a faluban élők szüleinek, nagyszüleinek elbeszélései alapján,/ 1858-ban a templom belsejét díszítő vörös szinnel festett freskókat és lovagképekkel borított falakat többségében levakarták és bemeszelték. Ez azonban ellentmond a Műemlékvédelmi Hivatal adatlapján szereplő információnak, mely szerint a falak szondavizsgálata alapján a templomban jelenleg is találhatóak középkori falfestmények. Ezt csak egy újabb vizsgálat tudja majd teljes biztonsággal megállapítani.
A templom két eredeti nagyságú ablakát az átépítések során megnagyobbították. A déli oldalról nyíló későromán stílusú bejáratot befalazták. A helye azonban nagyon jól látható, s megmaradtak a bejárat eredeti vonalai is.
Az épület korai részéből három későromán stílusú ablak maradt meg. Ez ma is gyönyörű ékessége a sok rombolást átélt templomnak.
*Varsik 1973, s. 254-255: Súpis II. 1968, s. 460: Conscriptio eclesiarum...1969
** A Szlovák Műemlékvédelmi Hivatal nyilvántartási adatlapja szerint.
További megjegyzések:
A település történetével kapcsolatban olvashatóak még további adatok a Fórum Kisebbségkutató Intézet publikációi között a következő linken:
http://www.foruminst.sk/index.php?&MId=&Lev=&Ind=5&link=publ/interethnic...,
valamint Köböl Zoltán tollából:
http://www.kobolzoltan.extra.hu/downloads/peder.pdf